GARDENVÍZIÓ – 2013

Művésztelep – 2013

ivana-slaviova-hogyan-tanitsuk-a-csirket-a-muveszetre-iii-2013-himzett-tojas-baromfiudvar

Ivana Slaviova (SK) Hogyan tanítsuk meg a polgármester csirkéjét a művészetre? III. 2013. akció art, fotósorozat

Már megszokhattuk, hogy a ceredi művésztelep nyaranta megrendezett helyspecifikus, egyedi tematika köré szerveződő művészeti projektjei rendre lebilincselnek minket ötletességükkel, tartalmi gazdagságukkal. A 2013-ban tizennyolcadik alkalommal létrehívott művésztelep a korábbi hagyományokhoz híven (Ceredi vásznak, Tisztaszoba, Prototípia stb.), a piciny Nógrád megyei település elszigetelt, gazdag tradícióiból merít. A kert tematika persze első megközelítésben félrevezető lehet, hiszen könnyen asszociálhatunk a ház körüli veteményesre, vagy konyhakertekre. Esetleg a hegyi falucska szabályos rendszerbe telepített, puritán, de takaros kockaházainak színpompás, egyszerű falusi virágokkal beültetett idilli előkertjére, ahol pompázik az őszi rózsa, mályva, nárcisz, kertizsálya és lonc. img_9960Bódítják illatukkal a falu utcáin andalgó, a táj látványától egyébként is megigézett és kábult látogatót. A kert mítosza régtől fogva lebilincseli az európai embert. Fogalma mindig is  erőteljes metaforikus tartalmakkal bírt. Gondoljunk csak Szemiramisz függőkertjeinek évezredek óta megismételhetetlen csodájára, a középkori festészet hortus conclususaira, a keresztény művészet Paradicsom kertjeire, vagy Hieronymus Bosch Gyönyörök kertje triptichonjára. A kert művészetét is nagy korszakokra osztották fel, jelezve ezzel is az európai kultúrában betöltött, meghatározó szerepét. A középkor végétől számítva, csakúgy, mint a művészettörténetnek, voltak saját stíluskorszakai. Az egyszerű, kronologikus felsorolás is érzékeltetheti a történelmi láncolatot. Kezdve a középkori fejedelmi vadaskertek megjelenésével, majd az itáliai reneszánsz és manierista kertek reprezentációjával, melyet felváltott a francia, majd az angolkert divatja, miután a távol kelet hatása következett, melyet a kínai, később a japánkert fémjelez.

A szemet gyönyörködtető, a pihenést, kikapcsolódást jelentő funkción túl, filozófiai értelemben a kertnek pontosan az átmenetiségében rejlik a varázsa. Abban, hogy a természet és a kultúra között helyezkedik el, így a kertben járó, pihenő ember nem kívül reked a látványon, mint egy festmény nézője, hanem éppen fordítva, belülről éli azt meg. Ahogy Herman Parret ezt olyan találóan megfogalmazta: „[a] kert paradoxonja objektív: a kert egyrészt a természet tökéletességét, másrészt az ember abszolút hatalmát jelenti a természet rendje felett”. Ezt a gondolatot tovább folytatva, a ceredi művésztelep alkotói a faluban számtalan formában megjelenő kerti formációk (szérűskert, gyümölcsös, virágos, veteményes, előkert stb.) mint alapanyag felett gyakorolhatták a művészet mindent átlényegítő hatalmát.

Branimir Ritonja (SLO) Gardenvision IV. 2013. photo

Branimir Ritonja (SLO) Gardenvízió IV. 2013. fotó

Ahogyan a felhívásban megfogalmazott kertnek mindig léteznek határai, mivel ez rendesen bekerített helyet jelöl, addig Cereden a művészi reflexióknak nem szabott gátat semmilyen megkötés. Az elvonatkoztatás szférájára utaló vízió szó nem véletlenül szerepel a telep mottójában. Így nem csodálhatjuk, hogy a meghívott művészek szabadon reflektáltak is a kert témára. Természetesen nem a falusiak évek alatt emberarcúvá érlelt, művelt kiskertjeit, hétköznapjaik megszokott életterét alakították át. Szinte mindenkinek csak kiindulópontot, ihlető forrást jelentett a meghirdetett tematika. A különböző országokból érkezett – így a kertről is különböző fogalmakkal rendelkező – alkotók számtalan módon gondolták újra a kert témát. Branimir Ritonja fotói a helyi gazdákat ábrázolják napi tevékenységük közben a pihenés pózában, a háztáji kertben.

 

A mezőgazdasági környezet rusztikus hátterében, klasszikus festményekre emlékeztető kompozíciójukkal, az előtérben nejlonkötényben pózoló gazdasszonyok, vagy a klottgatyában fényképezkedő gazda a humor mellett, finom iróniát is csempésznek a képekre.

Christoph Eckelt nosztalgikus, eltávolodást sugalló fotói a magányos, kontemplációba mélyedő emberi alak és a táj poétikus kapcsolatáról elmélkednek, komolyan véve a fent említet vízió szó látomásos jelentését. A telep művészeti vezetőjének, Fürjesi Csabának Illatos kert című ironikus hangvételű tondóján a pöfögő, füstölgő, környezetet szennyező teherautó agresszív jelenléte megzavarja az előtérben kényelmesen pihenő férfi idilli magányát. Fürjesi másik festménye több szállal kötődik a festészeti tradícióhoz. Itt is a tondó firenzei reneszánszban elterjedt formátumához köti Manet Reggeli a szabadban című képének korhűre hangszerelt parafrázisát. Festményén a lágyan ívelő ceredi lankák ölelésében meztelen férfiak mellett felöltözött hölgyek csevegnek egy lepusztult Barkas nyújtotta háttérben. Cered megihleti az alkotókat. Többen új műformákkal is kísérleteznek. Fürjesi Sacra Claris című land-artos tájinstallációja a művésztelep kertjének egyik gyümölcsfáját övező, a szakrális tizenkettes számot megidéző mesterséges vakondtúrásaival, mintha egy a fa körül bűvös kört létrehozó, bajelhárító, mágikus nyaklánc lenne.

Ivana Sláviková hímzett tojásai, a tojás héját hímzett motívumokkal díszítő, meghökkentően eredeti alkotásai, visszahelyezve azokat keletkezésük helyszínére, a baromfiudvarba, e visszakerülés szokatlan kontextusával konceptuális tartalmakkal bírnak (Hogyan tanítsuk a csirkét művészetre sorozat). Krnács Ágota Föld és ég között, csak a világ kerek című munkájában a véges és a végtelen tér és a benne megjelenő ember viszonylatait elemzi. A falu körüli lágyan ívelő lankákon elterülő szántóföldeken és a tudatosan megválasztott horizont következtében a végtelent jelképező ég alatt játszó, fekvő, nejlonfóliát kifeszítő gyerekek alakja poétikus és filozofikus tartalmakkal telíti a sorozatot. Ivana Sláviková hímzett tojásai, a tojás héját hímzett motívumokkal díszítő, meghökkentően eredeti alkotásai, visszahelyezve azokat keletkezésük helyszínére, a baromfiudvarba, e visszakerülés szokatlan kontextusával konceptuális tartalmakkal bírnak (Hogyan tanítsuk a csirkét művészetre sorozat). Krnács Ágota Föld és ég között, csak a világ kerek című munkájában a véges és a végtelen tér és a benne megjelenő ember viszonylatait elemzi. A falu körüli lágyan ívelő lankákon elterülő szántóföldeken és a tudatosan megválasztott horizont következtében a végtelent  jelképező ég alatt játszó, fekvő, nejlonfóliát kifeszítő gyerekek alakja poétikus és filozofikus tartalmakkal telíti a sorozatot.

Ágota Krnács (H) Between earth and Sky only the World is Round, 2013. 30x42cm, Giclée print, 8 pieces series

Ágota Krnács (H) Föld és Ég között csak a Világ kerek, 2013. 30x42cm, Giclée print, 8 fotósorozat

Kun Cecília More Female Garden Gnome! című installációja humoros felszólításával széles körű interpretációs felületet nyit az alkotás értelmezőjének. Színes barackfanedv installációja a fa kérgének erezetébe applikált színes fonalaival erőteljesen expresszív festői felületek hoz létre. Metka Kavčič drót, üveg installációi segítségével az élettelen, kiszáradt fákból alakít új egységet, mintha az így létrejött alkotásai a természet újjászületésének szimbólumai lennének. Az organikus forma gombolyag új értelmezést kölcsönöz az egyébként haszontalanná vált, de így a további fennmaradás lehetőségét elnyert gyümölcsfának. Az Angliából érkezett Nina Mankin a barokk festészet főúri gyűjteményeit bemutató kabinetképek pandanjaként értelmezhető Hordozható emlékszekrénye egy már letűnt világnak állít nosztalgikus emlékhelyet. Az erdő titokzatos és fantasztikus kulisszája elé helyezett, a vidéki élet hétköznapi tárgyait felvonultató üveges szekrény, mint egy múzeumi tárló őrzi meg és fetisizálja az egyszerű eszközöket. cered_2013Hasonlóan a megőrzés, a konzerválás szándékával készíti el Köztéri emlékbefőtt applikációit is. Palik Eszter Tükör által… című videoinstallációján a sötét szobában terített asztal felett megjelenő ovális tükörben a külvilág képét jeleníti meg. Kint és bent, valóság és virtualitás izgatja fantáziáját. A kamera egy kukoricás közepén, mint egy áthatolhatatlan dzsungelben vagy növényi labirintusban körbe-körbe pásztáz. Kicsit elveszettnek érezzük magunkat. Nem látjuk a kivezető utat a sűrűből, erősítve ezzel bennünk a tükör által homályosan látás érzetét. Sánta László a kerti kerekes kutat teljesen átfestve, kiemeli azt eredeti funkciójából. Az így létrejött színes, dekoratív objektum teljesen új szerepet kapván, a kert díszeként, mágikus funkciójában térformáló tényezővé válik. Ez a játékos, átalakító kedv Sánta másik munkájánál még szembetűnőbben jelentkezik. A kerti út egyik kavicsból formált, prózaian hétköznapi és funkcionális kockájából némi festék segítségével Kacsakő válik, mely flaszterdarab, így átértelmezve rút kis kacsából a bizánci mozaikok színpompájára emlékeztető jelképpé válik. A kút – a kertnek, a humanizált környezetnek szimbolikus központja, amely összekötő szerepet tölt be a föld és az ég között, illetve vizének bősége révén életet adó szimbólum is – ihlette meg a holland Bruno van den Elshoutot. Szociologikus ihletésű, konceptuális felhangokat is megpendítő fotósorozatán a ceredieket látjuk saját kerti kútjuk mellett. A közvetlen hangulatot  érzékeltető sorozaton a település polgárai – a polgármester, bányász, háztartásbeli, nyugdíjas, munkanélküli, ápolónő, buszsofőr, mezőgazdasági munkás, bolti eladó, földrajztanár stb. – kezükben vödörrel, megszokott, fesztelen otthoni viseletükben jelennek meg. A fotók azt is jelzik, habár az életmód állandóan változik, bizonyos archaikus formák folyamatosan pusztulnak, illetve eltűnőfélben vannak a kútház – a kert életet adó köldökzsinórja – mégis megmaradt tradicionális formája mellett.

Jozef Suchoza (SK)- Yggdrasil III. 2013. interactiv enviroment

Jozef Suchoza (SK)- Yggdrasil III. 2013. interactive environment

A kulturális emlékezés sokszínűségének egyik példája Jozef Suchoža Yggdrasil című performansza, amely a germán, skandináv mitológia világából vette ihlető forrását. A koronájával az égbe nyúló és gyökereivel az alvilágba kapaszkodó, gyógyító erejű gyümölcsöket termő kőrisfa mitikus képe a kortárs értelmezés számára is nyújt inspiráló lehetőségeket. Szemethy Orsi installációi számára a temetőkertet választotta. Antropomorf alakú fabábui, melyet a festés csontvázra emlékeztető formában továbbértelmez, a világ zajától elzárkózó, csendes ceredi temetőkert síremlékein kapnak új jelentést. A szögletes sírköveken elhelyezett göcsörtös fétisek meghökkentő jelenlétükkel a barokk vanitas csendéletek szellemiségét idézik fel.

Szemethy Imre színes tusfestményei, melyeken dekoratív, lehullott leveleket, virágszirmokat ábrázol, frízszerű elrendezésükkel az antik mozaikpadlók xenia csendéleteire emlékeztetnek minket. Az életet adó tőtől elválasztott levelek metamorfózisának lehetünk szemtanúi, felnagyítva a hófehér papír felületén új értelmet kapnak, amint szinte mozgó, lélegző lényekként elevenednek meg. A tizennyolc éves, s így már emberi léptékkel mérve is nagykorúvá vált Ceredi művésztelep évről évre bizonyítja, a különböző kultúrák átjárhatóságát és folytathatóságát. Egy rögzült hagyományokkal rendelkező, több szempontból zártnak tűnő kulturális közeg, a világ különböző országaiból érkező nyitott szellemű, fogékony alkotók számára milyen gazdag inspirációs lehetőségekkel bír, s a kortárs művészet eszközével továbbgondolásra serkentő, új értékek teremtésére képes. Ezt a gondolatot erősíti összművészeti karaktere is, hiszen a képzőművészeti programok mellett a színház, a zene, a tánc, és a film kortárs törekvései is rendszeresen megjelennek a telep záróeseményén. Ezek a produkciók nemcsak termékenyítő módon reflektálnak egymásra, de természetes magától értetődéssel illeszkednek be a kicsiny település mindennapjaiba. Így az ott élő közösség is magáénak vallja a telep értékeit, az ott született alkotásokat, nemcsak helyszínt, adott esetben modellt biztosítva a művészek számára, hanem bizonyos értelemben közreműködőként is részt vesz a teremtő folyamatban.

dr-natyi-robert

Dr. Nátyi Róbert művészettörténész

 

 

 

 

 

 

 

Galéria

This post is also available in: angol