Cered története

Cered település nevét oklevelek 1405. július 17-én említik először CHEREG alakban. A történelem folyamán SZERED, CHERED neven is leírják, az egri káptalan irataiban CSERED-ként szerepel, 1924-ig pedig CZERED formában irják.

about-cered-2

A település keletkezése az okleveles említést megelőzően kb. 100-200 évvel előbbre tehető, melyet az a tény is bizonyít, hogy 18 évvel az okleveles említést követően már 23 portát írtak össze, amely abban az időben jelentős lélekszámú jobbágyfalut jelentett. A település Nógrád, Gomor és Heves megyék találkozásánál, a Tarna egyik forrásvidéken tálalható. Eredetileg Gomor megyéhez tartozott, csak 1461-ben csatolták Nógrád megyéhez.

Cered nevének eredete nem tisztázott, valószínű, hogy az egész területet borító csererdőből a magyar cser fanévből származik. A történelem folyamán kiirtott erdők helyén legelőket, szántókat alakítottak ki. A település határában tálalható dűlőnevek is utalnak az irtványföldekre (az irtvány-ortvány, az erdő kiirtását és szántó művélesbe vonását jelenti): Kis ortvány, Hódos ortvány, Szijj ortvány, Polyák ortvány, sőt van egy szlovák eredetű irtványföldre utaló dűlőnevünk is a Láz, mely fennsíkot, erdei tisztást jelent.

about-cered-1

Cered mindig jobbágyfalu volt, lakói az erdő- és a mezőgazdaságból éltek. Nagy „birtokforgalom” jellemezte. Részben vagy egészben a falu birtokosai voltak a Kacsics és Szécsényi család, a Losonczy, Guti, Verbőczy, Ragyólczi, Ráday, Péterffy, Teleki, Kubinyi, Szilassy, Radvánszky, Humayer, és Farkas család. A település a páratlan szépségű környezeti adottságaival mindig vonzotta a látogatókat. A két világháború között működött a Radvánszky kúria, amely 1891 előtt épült. Itt nyaranta sok vendég megfordult, a Tarna-patak felduzzasztásával még fürdési lehetőséget is biztosítottak. A kúria épülete ma faluházként üzemel, a körülötte elterülő park gesztenye- és platánfái az épülettel egyidősek.

A Trianoni békeszerződést követően az egységes Medvesalja kettészakadt, ez súlyosan érintette a települést, mert a közeli vasútvonal Csehszlovákiához került. A határok megváltoztatása után szükségszerűvé vált, hogy az utat szilárd burkolattal lássák el 1926-ban. Ezzel nyílt meg Cered és a Tarna felső folyása mellett levő környék közlekedése az új járási székhelyre, Salgótarjánba.

Medvesalját az irodalom mindig a palócság fő fészkének tartotta, lakóit pedig palócnak nevezi. Eredetet mi sem bizonyítja jobban, hogy a mai napig használnak régi palóc szavakat, kifejezéseket. Például a kutacs (piszkavas), macsánka (paprikás krumpli), ganca (főtt krumpliból szaggatott tésztaféle), pampuska (fánk), tyűkör (tükör), luterna (lucerna), csivelyeg (tengődik), kuszmarint (elkészít) palóc kifejezéseket.

A mai Cered teljes körű infrastruktúrája minden tekintetben kiépült. Rendelkezünk vezetékes ivóvizes szennyvízhálózattal, szennyvíztisztító teleppel, vezetékes gázhálózattal.

about-cered-3

Felújításra került a Cered– Salgótarján összekötő út, van mobiltelefon-vételilehetőség, kábel-tv, valamint szélessávú internet hozzáférési lehetőség. Működik a településen háziorvosi, fogorvosi, anya- és csecsemővédelmi szolgálat. Jelenleg folyik az általános iskola felújítása és bővítése. Rendelkezünk óvodával és idősek bentlakásos otthonával, takarékszövetkezeti fiókkal, postával. 5 élelmiszerüzlet, 3 italbolt, és egy panzió, ahol a la carte étkezes vehető igénybe. Öt falusi vendéglátó gondoskodik az idelátogatók palóc vendéglátásáról. Cered ma is közkedvelt kirándulóhely. Ezt segíti a négy gáttal megépített, közel 900 m hosszú horgásztó-rendszer, valamint lovaglási és vadászati lehetőségek, túraútvonalak, természeti látnivalók és az évenként megismétlődő különféle rendezvényeink.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Árpád Czene, polgármester

This post is also available in: angol